SZENTPÉTERÚRI MAZSOLA ÓVODA

8762 Szentpéterúr, Dózsa György utca 3.

 

 

 

 

 

 

 

„ITT és MOST”

Pedagógiai Program

 

 

 

 

  

TARTALOMJEGYZÉK

 

I. BEVEZETŐ 4

 

II. A PEDAGÓGIAI PROGRAM JOGSZABÁLYI HÁTTERE 5

 

III. A MI ÓVODÁNK 6

 

IV. KÜLDETÉSNYILATKOZAT 8

 

V. ÓVODAI NEVELÉSÜNK ALAPELVEI 9

 

VI. ÓVODAI NEVELÉSÜNK CÉLJA 10

 

VII. GYERMEKKÉPÜNK 10

 

VIII. ÓVODAKÉPÜNK 11

 

IX. A PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZEMÉLYI

ÉS TÁRGYI FELTÉTELEI 12

IX/1. AZ ÓVODAPEDAGÓGUSOK TOVÁBBKÉPZÉSI IRÁNYULTSÁGA 15

IX/2. AZ ÓVODA SZŰKEBB ÉS TÁGABB KÖRNYEZETE 16

 

X. A PROGRAM NEVELÉSI FELADATRENDSZERE 17

X/1. EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM 17

X/2. AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA 22

X/2.1. GONDOZÁS 22

X/2.2. MOZGÁSTEVÉKENYSÉG 28

X/2.3. A MENTÁLIS EGÉSZSÉG 30

X/3. ÉRZELMI ÉS ERKÖLCSI NEVELÉS, SZOCIÁLIS TAPASZTALATOK

BIZTOSÍTÁSA 37

X/4. AZ ANYANYELVI, AZ ÉRTELMI FEJLESZTÉS

ÉS NEVELÉS MEGVALÓSÍTÁSA 60

 

XI. A JÁTÉK, A TEVÉKENYSÉGEKBEN MEGVALÓSULÓ TANULÁS

ÉS A MUNKA HELYE PROGRAMUNKBAN 65

XI/1. A JÁTÉKRÓL 65

XI/2. A TEVÉKENYSÉGEKBEN MEGVALÓSULÓ TANULÁS, AVAGY

AZ ÓVODAI TANULÁS SAJÁTOS ÉRTELMEZÉSE, KÜLÖNÖS

TEKINTETTEL A GYERMEKI JÁTÉKKAL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSÉRE 72

XI/3. AZ ÓVODAI MUNKA, MINT A SZERVEZETT TANULÁS ELŐFUTÁRA 89

 

XII. A KÜLÖNBÖZŐ TEVÉKENYSÉGI FORMÁK

ÉS SZÍNTEREIK BEMUTATÁSA 92

XII/1. VERSELÉS, MESÉLÉS 92

XII/2. ÉNEK, ZENE, ÉNEKS JÁTÉK, GYERMEKTÁNC 98

XII/3. RAJZOLÁS, FESTÉS, MINTÁZÁS, KÉZI MUNKA 102

XII/4. MOZGÁS 105

XII/5. A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE 111

XII/6. PROGRAMUNKBAN A MATEMATIKAI NEVELÉSRŐL 115

 

XIII. PEDAGÓGIAI MUNKA TERVEZÉSE, ÉRTÉKELÉSE 122

XIII/1. A TERVEZŐ MUNKA ÉS A CSOPORTNAPLÓ 123

XIII/2. A PEDAGÓGIAI MUNKA DOKUMENTÁCIÓI 125

 

XIV. A GYERMEKEK MEGISMERÉSE, FEJLŐDÉSÜK ELŐSEGÍTÉSE,

A FEJLŐDÉS NYOMON KÖVETÉSE 126

XIV/1. A GYERMEK NYOMON KÖVETÉSÉNEK ELMÉLETI

ÉS GYAKORLATI MEGKÖZELÍTÉSE 126

 

XV. ÓVODÁNK HAGYOMÁNYOS ÜNNEPEI 132

 

XVI. INKLUZÍV PEDAGÓGIA – INTEGRÁCIÓ A SAJÁTOSSÁGOK

MEGŐRZÉSÉVEL, A KÜLÖNBSÉGEKHEZ VALÓ

ALKALMAZKODÁSSAL – A GYERMEKEK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT

SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK 135

XVI/1. AZ ESÉLYTEREMTÉS ÖSSZETEVŐI 135

XVI/2. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ GYERMEKEK

FEJLŐDÉSÉNEK ELŐSEGÍTÉSE 140

XVI/2.1. KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓDOT IGÉNYLŐ GYERMEKEK 141

XVI/2.1.1. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK INTEGRÁLT

NEVELÉSE 141

XVI/2.2. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ GYERMEKEK KÖRÉBE

TARTOZÓ HÁTRÁNYOS ÉS HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS

HELYZETŰ GYERMEKEK INTEGRÁCIÓS NEVELÉSE

ÓVODÁNKBAN 145

 

XVII. A ROMA/CIGÁNY HAGYOMÁNYOK ÉS KULTÚRA

ÉRTÉKKÖZVETÍTÉSE ÉS ÁPOLÁSA ÓVODÁNKBAN 163

 

XVIII. A GYERMEKVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI

TEVÉKENYSÉG 168

 

XIX. ÓVODÁNK KAPCSOLATRENDSZERE 170

 

LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK 175

 

 

I. BEVEZETŐ

 

„ Az ember nem az adott körülmények,

hanem az általa választott hozzáállás

folytán boldog.”

[Hugh Downs]

 

 

 

Az elmúlt időszakban sok minden megváltozott.

 

Megújult, korszerűsödött az intézményünk, játék és eszközgyűjteményünk gazdagodott.

Sikeres pályázatok segítették szakmai munkánkat, az óvodapedagógusok képzéseken vehettek részt. Többször változott és egyre jobb lett a munkánkat meghatározó Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja.

Megújult a köznevelés rendszere, de az átalakulás sok nehézséggel jár. Szinte követhetetlen gyakorisággal változnak a munkánkat meghatározó törvényi szabályozások, olykor egymásnak is ellentmondva.

 

A társadalmi helyzet (gazdasági válság, munkanélküliség) nagy terhet ró a családokra. Talán ennek egyik következménye, hogy az elmúlt években az óvodába kerülő gyermekek a korukhoz képest gyengébb szintű önállósággal, érzelmi biztonsággal és anyanyelvi képességekkel kerültek az óvodába, illetve megnövekedett az egyéni bánásmódot igénylő gyermekek száma is.

Az aktuális problémák kezelése, a gyermekekkel és a szülőkkel való együttműködés új kompetenciákat igényel az óvodapedagógusoktól.

 

A változások következtében óvodánkra másfajta és nagyobb teher hárul, mint amit megszoktunk. A megnövekedett elvárásoknak való megfelelés, a törvényes és hatékony működés megvalósítása napjainkban komoly terhet jelent.

 

A helyzet tükrében elmondhatjuk, hogy igazán szép kihívás „itt és most” mindennek ellenére jól teljesíteni és eredményesen nevelni a gyermekeket.

Hiszem, hogy most is képesek vagyunk ebben az igen nehéz átmeneti helyzetben jó megoldásokat találni.

A tények vitathatatlanok, de ha kesergünk a helyzeten, vagy arra várunk, hogy majd megoldódik, akkor nem sok örömhöz jutunk.

Aki boldog szeretne lenni, az nem élhet a múltban és az emlékeiben, és nem várhat egy boldogabb jövőre.

Aki boldog szeretne lenni, annak egy választása van, az „itt és most”.

Remélem, kreativitásunk segít minket abban, hogy a problémát átfordítsuk feladattá, és egymást támogatva tudatosan dolgozzunk az elhivatottságunk és motivációnk megőrzésén.

Ha élni akarunk a lehetőségeinkkel, akkor csak egy választásunk van: Itt és most.

 

„A világon mindenkinek hinnie kell abban, hogy képes valami olyasmit nyújtani, amit a világ nélküle nem kapna meg.” (Gilbert Keith Chesterton)

 

Pedagógiai programunkban együttgondolkodva, összefogva, legjobb tudásunk, hitünk szerint gyűjtöttük össze azokat az értékeket, melyeket megalapozásként útravalóul adunk gyermekeinknek az óvodáskor éveiben.

II. A PEDAGÓGIAI PROGRAM JOGSZABÁLYI HÁTTERE

 

 

 

• A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény

• A kormány 363/2012. (XII.17.) kormányrendelete az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról

• 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

• 32/2012. (X.8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról

• 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

• 2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól

• 1997. évi XXXI. törvény a gyermekvédelemről és gyámügyi igazgatásról

• Az 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségének biztosításáról

• 15/1998. (IV.30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről

• 17/2013. (III.1.) EMMI rendelet a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról

• Az óvoda hatályos Alapító Okirata

• Nevelőtestületi határozatok

 

 

III. A MI ÓVODÁNK

 

 

Szentpéterúri Mazsola Óvoda 8762 Szentpéterúr, Dózsa György utca 3. Tel.: 06-92/568-062 Fax: 06-92/568-063 E-mail: sztpurovi@profinter.hu Intézményvezető: Horváthné Szigligeti Adél Fenntartó: Szentpéterúr Községi Önkormányzat

 

 

Intézményünk 1979-ben épült falusi óvoda.

Óvodánk működése egy feladat ellátási helyen, két óvodai csoportban történik.

 

A Szentpéterúri Mazsola Óvoda elnevezést 2015-ben vettük fel.

Olyan nevet akartunk választani, amely illik hozzánk, jelentéssel bír ránk nézve.

Gyermekeink nagy kedvence Bálint Ágnes Mazsolája, az esendő, gyakran hibázó kismalac, akit végtelen türelemmel és szeretettel nevelget Manócska.

A mi gyermekeink is olyanok, mint Mazsola. Hangosak, erős a birtoklási vágyuk, sokszor teszik próbára a türelmünket. Ám egyszer csak azt vesszük észre, hogy „beletörlik az orrukat a nadrágszárunkba”, mert minden mögött ott van végtelen szeretetéhségük.

 

A köznevelés-irányítási rendszerben intézményi szintünket szakmai önállóság jellemzi, melynek legfontosabb eleme a szakmai-pedagógiai tevékenység tartalmának meghatározása.

Intézményünk önálló jogi személy, szervezetének, működésének szabályait az érvényes törvényi keretek között önállóan határozza meg. Óvodánk a gazdálkodás szempontjából részben önálló, a működéshez szükséges anyagi erőforrást a fenntartó önkormányzat biztosítja.

A munkáltatói jogkör gyakorlója az óvodavezető.

 

Fenntartói döntés alapján az intézmény férőhelyeinek száma: 55 fő

 

2010-ben – egy sikeres pályázatnak köszönhetően – kívül-belül megújult az óvoda.

A sátortetős, napsárgára színezett épület harmonikusan illeszkedik a környezetébe.

Megszépültek a csoportszobák, teljes burkolatcsere valósult meg a kiszolgáló helyiségekben, valamint fejlesztő szobák kaptak helyet az emeleti részben.

Az épületet körülölelő udvarunk árnyat adó fákkal biztosítja a kellemes hőérzetet nyáron is.

Sajnos, hiányoznak az udvari játékok, pótlásukra folyamatosan keressük a lehetőségeket.

Addig is mobil mozgásfejlesztő eszközökkel biztosítjuk a gyermekek mozgásigényének kielégítését.

 

Óvodánkban a gyermekek 83%-a a cigány kisebbséghez tartozik, többségében rossz szociokulturális hátterű családból érkeznek. Ebből adódóan intézményünk óvófunkciója jelentős, a gondozási feladatok fokozott hangsúlyt kapnak, a higiénés és szociális szokásrendszer kialakítása különösen fontos.

Ugyancsak magas (54%) a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma.

Az ingerszegény környezet, a következetlen, mindent ráhagyó nevelés folytán képességeik fejlettsége életkoruktól jóval elmarad. Az egyéni eltéréseket toleráló, differenciált bánásmódon alapuló teljes gyermeki személyiség fejlesztését tekintjük fő feladatunknak. Hisszük, hogy ez a folyamat a tevékenységek által és a tevékenységeken keresztül valósul meg a leghatékonyabban. Nevelésünk során a gyermek spontán fejlődése, érése és a nevelési céloknak megfelelő tudatos fejlesztés egymást kiegészítve érvényesülnek.

 

Mivel gyermekeink nagy része a cigány kisebbséghez tartozó, a Nemzetiség óvodai nevelésének nevelésének irányelve beépül pedagógiai munkánkba, óvodai nevelésünk kiterjed a kisebbségi hagyományok, szokások továbbörökítésére, a nemzetiségi identitás megalapozására és fejlesztésére. A cigány nemzetiségi óvodai nevelés formája a mi óvodánkban: magyar nyelven történő cigány kulturális nevelés.

 

Óvodánk felvállalja az alapító okiratba foglalt, a fenntartó által meghatározott fogyatékosság típusának megfelelő sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését, fejlesztését. Munkánkat a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve című dokumentum alapján végezzük. Célunk, hogy a nevelési programban foglaltak és a sajátos nevelési igény összhangba kerüljenek.

 

 

2007 óta alkalmazzuk nevelőmunkánkban az Integrációs Fejlesztő Program ajánlásait. A pályázatnak köszönhetően nemcsak eszközállományunk gyarapodott, de a szülőkkel való viszonyunk is új alapokra helyeződött. Sok a közös rendezvényünk, tartalmasabbak az együttléteink, bizalmasabbá vált az óvónő-szülő kapcsolat.

Több olyan továbbképzésen vehettünk részt az IPR pályázat jóvoltából, ahol fantasztikus előadók hiteles tolmácsolásában kaptunk valódi segítséget a mindennapokhoz, s nem utolsósorban mentális feltöltődésünket is segítették. (Lépésről-lépésre program, Kedvesház pedagógia)

 

A 2010-es nevelési évben a TÁMOP 3.1.4 pályázat keretén belül a kompetencia alapú óvodai programcsomaggal ismerkedtünk meg, melynek elemeit beépítettük a tervezői és megvalósító tevékenységünkbe. A négy őselem tématervei közel 80 %-ban megvalósításra kerültek. Munkánk mellett számos továbbképzésen vettünk részt, melyek módszertanilag segítették a kompetencia alapú nevelés véghez vitelét.

 

E pályázat keretén belül három innovációt is kidolgoztak óvónőink. Az egyik az egészséges életmód moduláris oktatási programja az egészséges táplálkozás, testünk rendszeres ápolása, a másik a multikulturális témahét, a harmadik egy-három hetet meghaladó-projekt volt a környezetvédelem jegyében. A megvalósítás során a gyermekek, a szülők és mi magunk is számtalan élménnyel gazdagodtunk, közös gyűjtőmunka, kísérletezés, IKT eszközök színesítették mindennapjainkat.

 

Szintén e pályázat kínált lehetőséget ún. „jó gyakorlat” átvételére. Mindenképpen olyat kerestünk, ami a napi gyakorlati munkánkban konkrét segítséget jelenthet. Így esett választásunk a drámapedagógiára. A program eszközkészlete könnyen alkalmazható, célirányosan választhatók ki a megfelelő tevékenységek, melyek a gyermek mozgásigényére, kíváncsiságára, utánzási, azonosulási hajlamára és játékosságára építenek, ugyanakkor felépítése alkalmas arra, hogy kiscsoportos kortól az iskolába lépésig tudatosan felépítve alkalmazhatjuk a fejlesztés tervezésében.

 

Nevelőtestületünket, mely négy óvodapedagógusból áll, a meleg, elfogadó, gyermeket tisztelő, humánus, okosan szerető magatartás vezérli.

Nevelőmunkánk segítője három dajkánk. Mindnyájan azonos nevelési értékeket vallunk, a gyermekek iránt támasztott igényeink és elvárásaink egységesek.

 

Óvodánk életmódjának megszervezésében folyamatos napirendi keret biztosítja a megfelelő feltételeket. A gyermekekkel való foglalkozás, a személyiségük kibontakoztatásához, fejlesztéséhez való hozzájárulás a nap minden szakaszában változatos tevékenységek közben történik.

 

Nevelőmunkánk rendező elvei:

• játékosság, folyamatosság, rugalmasság

• a gyermek egyéni sajátosságaira és fejlődési tempójára épített képesség fejlesztése nyugodt, szeretetteljes légkörben

• értékek megőrzése, hagyományok tisztelete és átörökítése

 

Olyan óvodai élet megteremtésén dolgozunk, amelyben a gyermekek alapigénye:

• biztonságérzet

• szeretetérzet

• védettség biztosítva van.

 

 

 

IV. KÜLDETÉSNYILATKOZAT

 

Az ÓVODA egy mindenki által ismert és használt kifejezés, aminek talán már el sem gondolkozunk a jelentésén. Pedig egy érdekes szó, valójában egy befejezetlen mondat, ami arra késztethet, hogy elgondolkodjunk azon: ha óvodában dolgozunk, mit óvunk?

 

• Óvjuk és támogatjuk az óvodás gyermeket. Az a dolgunk, hogy megismerjük őt a vágyaival, szükségleteivel, félelmeivel és viselkedésének mozgatórugóival, hogy ezek alapján a harmonikus és egészséges fejlődéséhez ideális környezetet és támogatást biztosíthassuk.

• Óvjuk a gyermekeket néha egymástól is, hiszen miközben mindegyikük ki akar teljesedni, könnyen egymás útjába kerülnek és az összeütközés komollyá is válhat. Ilyenkor nagy tudatosságra van szükség, hogy igazságosak is legyünk, és hatékonyak is.

• Óvjuk a palántáink, a gyermekeink gyökereit. A családok megismerése alapján értjük meg a gyermekek egyedi reakcióit. A családi neveléssel összehangolt óvodai nevelés gyümölcsözőbb, mint az önálló küzdelem. A családok bevonása az óvodai életbe kiváló lehetőség arra, hogy jó mintát mutassunk, formáljuk a szülők szemléletmódját.

• Óvjuk önmagunkat, mert mi vagyunk a minta és az eszköz, amivel a gyermeket fejleszthetjük. Munkánkhoz nem elég a rutin és a tapasztalat. Az egyéni és a csoportfejlesztés összehangolt megvalósítása, a szakmai munka teljes emberi jelenlétet, kreativitást kíván. Ezért óvni kell magunkban azt a tüzet, lelkesedést, ami a pályára hozott és itt tart.

• Óvjuk a kapcsolatokat. Az óvodai dolgozók közös értékrenden és szabályokon alapuló őszinte és kommunikatív együttműködése a biztosíték arra, hogy a különböző hatások erősítsék egymást és ne egymás ellen dolgozzanak. Szükségünk van arra, hogy munkatársainktól tiszteletet, elfogadást, elismerést kapjunk, és mi is megadjuk számára ugyanezt.

• Óvjuk az emberséget, mert érezzük, tudjuk, hogy csak az az intézmény lehet gyermekközpontú, ahol a felnőttek egymással is emberségesen bánnak, ezzel jó mintát mutatnak és ideális érzelmi légkört biztosítanak.

• Óvjuk az eredményességet, a színvonalat. A gyermeknek és az óvodai dolgozóknak is az a legfontosabb feladata, hogy személyiségükben kibontakozzanak, kiteljesedjenek, a legjobb önmagukká váljanak. Vagyis eredményeket kell felmutatni, ez pedig csak tudatos és magas színvonalú munkával érhető el.

• Óvjuk az óvoda belső és külső környezetét, hiszen tudjuk, hogy az egészség és a környezet szoros összefüggésben állnak egymással.

• Óvjuk az óvoda légkörét és hírnevét, hiszen a munkánk túlmutat a gyermekcsoporton. Minden, amit teszünk, és ahogy tesszük, az hatással van a mindennapi munkahelyi klímára és az óvoda hírnevére is.

 

 

ÓVODA

csak egy szó, és mennyi mindent értünk alatta: sok-sok gyermeket és felnőttet, mindegyik más és más varázslat. Mindegyik ad és kap, ebben a kölcsönös kézfogásban pedig nagyon sok erő és melegség van. Kapcsolataink, mint megannyi „kézfogás”, egy bonyolult láncolatot alkotnak az óvodában, amelyben mindenkire szükség van. Vigyázni kell a gyengébb láncszemekre, örülni az erőseknek. Erősíteni kell egymást, kapcsolati készségeinket, csak így teremthetünk óvó-védőhálót a gyermekek, önmagunk és partnereink számára.

 

 

 

 

V. ÓVODAI NEVELÉSÜNK ALAPELVEI

 

 

A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben óvodánk kiegészítő szerepet vállal.

A gyermekek jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása és megerősítése.

Olyan óvodai légkört teremtünk, ahol a gyermeki személyiséget tisztelet, elfogadás, szeretet, megbecsülés ésbizalom övezi.

A gyermeket – mint fejlődő személyiséget– gondoskodás és különös védelem illeti meg.

Mindenkor és minden helyzetben a gyermekek érdekeinek figyelembe vétele.

Óvodánk inkluzív szemlélettel, gyermekközpontú nevelési attitűddel a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférés lehetőségét.

Az óvodai nevelés sajátos eszközeivel törekszünk az esélyegyenlőség biztosítására, a hozott hátrányok kompenzálására.

Az alkalmazott pedagógiai eszközöket, módszereket a gyermek személyiségéhez és érési üteméhez igazítjuk, ezzel segítjük a gyermeki szükséglet kielégítését, egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását, kompetenciáinak alakítását.

A hátrányos megkülönböztetés tilalmának tiszteletben tartása.

A gyermekközösségben végezhető sokszínű tevékenységet biztosítjuk, különös tekintettel a mással nem helyettesíthető játékra.

A tevékenységeken keresztül gondoskodunk az életkornak megfelelő, egyéniképességekhez igazodóműveltségtartalmak közvetítéséről.

Biztosítjuk a gyermekek egészséges fejlődéséhez szükséges személyi, tárgyi feltételeket.

Óvodánk nem ad helyet az előítéletek kibontakozásának sem társadalmi, sem nemi, sem egyéb értelemben.

Migráns gyermekek óvodai nevelésében biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, az interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét, az emberi jogok, és alapvető szabadságjogok védelmét.

Az óvoda kialakult pedagógiai értékeinek megőrzésére törekszünk.

 

 

 

VI. ÓVODAI NEVELÉSÜNK CÉLJA

 

 

• Az óvodáskorú 3 – 8 éves gyermek sokoldalú harmonikus fejlődésének, a gyermeki személyiség kibontakozásának elősegítése.

A családokkal együttműködő szeretetteljes embernevelés, a kisgyermekkor és az egyéni fejlődési ütem elfogadásával, figyelembe vételével.

A gyermeki közösségben együtt megélt, sokszínű tevékenységeken keresztül a gyermek testi, lelki, szellemi fejlődésének elősegítése az életkori és egyéni életkori sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembe vételével.

A különleges gondozást igénylő, sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása, fejlődésük elősegítése.

A szociálisan hátrányos helyzetben lévő gyermekek fejlődésének segítése, differenciált fejlesztése, különös figyelmet fordítva a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nevelésére.

A nemzetiségi, etnikai önazonosság megőrzése, ápolása, erősítése.

A természeti és társadalmi környezetünk nyújtotta lehetőségek megismerése, a gyermek önmagához és e környezethez való viszonyának megalapozása.

Nemzeti, kulturális hagyományaink alapjainak átörökítése.

 

 

VII. GYERMEKKÉPÜNK

 

 

„A gyermekben érlelődik a jövő…”- írta Hermann Alice, s hogy miként alapozzuk meg ezt a „jövőt”, az rajtunk is múlik, hiszen a gyermek olyan, amilyenné a felnőtt világ alakítja.

 

Dorothy Nolte: A gyermek abból tanul, amit lát

 

Ha a gyermek együtt él a kritikával,

Megtanulja a bírálgatást.

Ha a gyermek együtt él a gyűlölettel,

Megtanulja a háborúzást.

Ha a gyermek együtt él a félelemmel,

Megtanulja a szorongást.

Ha a gyermek együtt él a szánalommal,

Megtanulja az önsajnálatot.

Ha a gyermek együtt él a nevetségességgel,

Megtanulja a félszegséget.

Ha a gyermek együtt él a szégyennel,

Megtanulja a bűntudatot.

Ha a gyermek együtt él a megértéssel,

Megtanulja a türelmet.

Ha a gyermek együtt él a buzdítással,

Megtanulja a magabiztosságot.

Ha a gyermek együtt él a dicsérettel,

Megtanulja mások megbecsülését.

Ha a gyermek együtt él a jóváhagyással,

Megtanulja szeretni magát.

Ha a gyermek együtt él az elismeréssel,

Megtanulja, hogy céljai legyenek.

Ha a gyermek együtt él az önzetlenséggel,

Megtanulja a nagylelkűséget.

Ha a gyermek együtt él az őszinteséggel és méltányossággal,

Megtanulja az igazságosságot és jogszerűséget.

Ha a gyermek együtt él a biztonsággal,

Megtanul hinni magában és környezetében.

Ha a gyermek együtt él a barátságossággal,

Megtanulja, hogy a világ olyan hely, ahol jó élni.

Ha a gyermek együtt él a nyugodt derűvel,

Megtanulja, hogyan találjon lelki békét.

Vajon a mi gyermekeink mivel élnek együtt?

 

Olyan gyermekeket szeretnénk nevelni, akik, mint a szivárvány, sokszínűek, mégis egyediek.

Akik gyermekként és majdan felnőttként is vidámak, boldogok, és bátran kipróbálják a bennük szunnyadó ezernyi lehetőséget.

Kezdeményezőek és kreatívak.

Olthatatlan kíváncsiságuk vezeti megismerésüket, kitartásuk sikerhez vezeti őket.

Nyitott, környezetükre érzékeny gyermekek, akik tudnak szeretetet adni és kapni.

 

 

 

VIII. ÓVODAKÉPÜNK

 

A gyermekben érlelődő jövő megteremtéséhez szereteten alapuló, meghitt, befogadó óvodai környezetet kívánunk kialakítani:

 

Ahol biztosítottak a gyermek fejlődésének, nevelésének optimális feltételei.

Ahol az óvoda tárgyi környezete és nevelése segíti a gyermek környezettudatos magatartásának megalapozását.

Ahol személyiségének fejlődése érdekében minden gyermek számára biztosított az egyenlő hozzáférés.

Ahol a gyermek biztonságban érzi magát, tudja, hogy figyelnek rá.

Ahol boldog gyerekként élhet, fejlődhet társai közt.

Ahol közvetetten segítik az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges személyiségvonások fejlődését.

Ahol kíváncsiak rá, ahol számítanak rá, hiányzik.

Ahol lehetősége van a szabad játék során a kipróbálásra, önállóságra, elvonulásra, alkalmazkodásra.

Ahol nem sürgetik, hanem kivárják, segítik egyéni fejlődését.

Ahol figyelemmel kísérik otthonról hozott szokásait, ismereteit, egyéni adottságait.

Ahol az óvó nénik naponta szeretettel várják játékkal, mesével, érdekes tevékenységekkel.

 

 

 

IX. A PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZEMÉLYI ÉS TÁRGYI FELTÉTELEI

 

Humán erőforrás

 

Alapfeladatunk ellátásához rendelkezünk a szükséges személyi erőforrásokkal. Alkalmazottaink végzettsége, szakképzettsége megfelel a munkakörükre előírt képesítési követelményeknek.

 

Képzettségi mutatók: Óvodapedagógusok: 4 fő

 

Sorszám	Végzettsége	Szakképzettsége
1.	Főiskola Szakvizsga	Óvodapedagógus Közoktatási vezető
2.	Főiskola	Óvodapedagógus
3.	Főiskola Főiskola	Óvodapedagógus Tanító
4.	Főiskola Szakvizsga	Óvodapedagógus Vezető óvodapedagógus

 

Képzettségi mutatók: Dajkák: 3 fő

 

Sorszám	Végzettsége	Szakképzettsége
1.	Szakmunkásképző Dajkaképző	Ruhaipari szakmunkás Óvodai dajka
2.	Szakközépiskolai érettségi Dajkaképző	- Óvodai dajka
3.	Szakmunkásképző	Élelmiszer-és vegyi áru kereskedő

A nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Intézményünkben minden óvodapedagógus rendelkezik felsőfokú, illetve főiskolai diplomával, egy óvónő másoddiplomával is, szakvizsgát két óvodapedagógus szerzett.

 

Az óvodai nevelés a gyermek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magába foglaló tevékenységek keretében folyik, oly módon, hogy a teljes nyitva tartás ideje alatt a gyermekekkel mindkét csoportban óvodapedagógus foglalkozik, óvodapedagógusonként és csoportonként összesen napi két óra átfedési idővel.

A napi két óra átfedési időre különösen a mikro-csoportos és párhuzamos tevékenységek megszervezéséhez, a differenciált nevelő-fejlesztő tevékenységhez, valamint a séta, kirándulások, a környező világ megismeréséhez van szükség.

 

Az önmagunktól elvárt attitűd – avagy levél a gyermekekhez, kollégákhoz, szülőkhöz

• Elhivatottság – Arra törekszem, hogy mindig erős motiváció, lelkesedés maradjon bennem a hivatásom, a gyermeknevelés iránt, ezért az ezt segítő érzéseimet, gondolataimat mindig szem előtt tartom.

• Nyitottság – Felkelti az érdeklődésemet az az egyediség, ami te vagy (gyermek, szülő, kolléga). Szeretném felfedezni, hogy milyen érdekes érzések, gondolatok vannak benned. Az, hogy megismerhetlek, számomra izgalmas utazás egy másik világba, ahol sajátos szokásokkal, hagyományokkal ismerkedhetek meg.

• Tisztelet – Megtiszteltetés számomra, hogy beléphetek a világodba, megígérem, hogy óvatosan és következetesen teszem meg lépéseimet feléd, tiszteletben tartva a te tempódat, nyitottságodat.

• Személyes kapcsolat – Megfelelő időt, helyet és oldott légkört, őszinte érdeklődést biztosítok ahhoz, hogy megismerjelek, megértselek, hogy örülhessek a benned élő, kibontakozó csodának. Ezzel együtt lehetőséget biztosítok ahhoz is, hogy te is megismerj engem, és kialakulhasson a bizalmad irántam.

• Bizalom – Bizalmammal segítem azt, hogy a benned élő jó győzedelmeskedjen.

• Önbizalom – Mindig csak annyit segítek neked, ami ahhoz szükséges, hogy önállóan gondolkozz, dönts és cselekedj, ezzel növelve az egészséges önbizalmadat. Támogatlak abban, hogy nyíltan fogalmazd meg ötleteidet, vágyaidat. Egészséges önbizalmammal, érett magatartásommal jó mintát mutatok.

• Személyre szabott bánásmód – Keresem a hozzád vezető utakat, módszereket. Mindig az alapján igyekszem feléd fordulni, számodra lehetőségeket, feladatokat biztosítani, amit már tudok rólad. Nem várok el tőled többet, mint amire képes vagy. Támogatlak abban, hogy a személyiséged kibontakozzon, hogy a lehető legjobb önmagad lehess.

• Nyíltság, őszinteség – Igyekszem érzéseimet, gondolataimat őszintén felvállalni, és egyértelműen, de nem bántóan megfogalmazni. Támogatlak, segítelek abban, hogy te is úgy mondhasd el másoknak és nekem az érzéseidet, gondolataidat, hogy azzal jobbá tehesd kapcsolataidat.

• Objektivitás – Nem ítélkezek, nem a személyes értékelésemet emelem ki, hanem a tényeket, azt, ami konkrétan történt.

• Empátia – Tudom, hogy viselkedésed minden mozzanata mögött az érzelmeid állnak, a vágyaid és a félelmeid. A helyzet tisztázása érdekében igyekszem meghallani az érzelmeid üzenetét. El is mondom neked, hogy hogyan értettelek meg. Lehetőséget adok arra is, hogy elmondhasd, hogy szerinted empatikus voltam-e, jól értelek-e.

• Elfogadás, tolerancia – Ha már megismertelek és megértettelek, akkor el tudom fogadni, hogy te így működsz. Ez az őszinte elfogadás lesz az alapja annak, hogy tudjunk közös megoldásokat keresni.

• Türelem, kitartás – Sohasem adom fel! A nehéz helyzetekben különösen nagy szükség van arra, hogy helyesen cselekedjek. Ha zavar a viselkedésed, akkor nem a következményeire, hanem az okaira igyekszem figyelni, és próbállak megérteni. Igyekszem megtanítani neked azt, hogy sokféle módon lehet megoldásokhoz és szeretethez jutni, és te képes vagy ezt elsajátítani.

• Minta – Felelős vagyok azért, hogy magatartásommal milyen mintát mutatok. Minél jobb és követhetőbb a személyes mintám, annál kevesebbet kell „szóval” nevelnem. Hitelességemet úgy is alakítom, ígéreteimet betartom, és nem várok el másoktól olyasmit, amit én nem teszek meg.

• Harmonikus légkör – Mindig figyelek arra, hogy kellemes, oldott hangulat jellemezze kapcsolataim légkörét. Konkrét és pozitív megerősítéseket adok. Ha probléma van, jó együttműködéssel keresem a közös megoldásokat.

• Kommunikáció – A kommunikáció kelti életre a kapcsolatokat, ez visz minket közelebb egymáshoz. Ezért minden gyermekkel, munkatárssal, szülővel jó hangulatú, tartalmas beszélgetésekre törekszem.

• Megbocsátás – Fejlődni csak úgy lehet, ha gyakoroljuk a dolgokat, s eközben mindenki hibázik. Megbocsátok magamnak is és másoknak is, tanulok a hibákból.

• Hit, remény, szeretet – Hiszek az emberi jóságban és szeretetben, hiszek magamban, ezt képes vagyok megmutatni. Hiszek abban, hogy mások is jók, és képesek eszerint cselekedni és fejlődni. Hiszek abban is, hogy a dolgok jóra fordulnak. Arra törekszem, hogy a feltétel nélküli szeretet járja át magatartásomat, és ezt sugározzam a környezetem felé. Bármi történik velem, azt kérem, hogy a remény, a hit és a szeretet ne hagyjon el, és képes legyek fejlődni.

• Hála – Hálás vagyok a sohasem unalmas hivatásomért, hogy lehetőséget kapok arra, hogy csoda virágok magjait ismerhetem meg, és gondozhatom annak érdekében, hogy kinyílva ők is elérjék és megtehessék mindazt, amiért itt vannak. Hálás vagyok minden jóért, ami történik velem, de a nehézségekért is, mert nem engednek a rutin mocsarába süllyedni, új dolgokra tanítanak, megerősítenek és segítenek előhozni belőlem a rejtett értékeket is.

 

Programunk megvalósítása során a dajkákat pedagógiai munkánk közvetlen segítőinek tekintjük. A dajka egyike a gyermeket nevelő felnőtteknek, aki épp úgy, mint az óvodapedagógus, magatartásával, teljes lényével, beszédstílusával, öltözködésével hatást gyakorol a gyermekekre. Munkájuk szorosan hozzájárul a nevelés eredményességéhez. De ehhez az kell, hogy megfelelő szinten tájékoztassuk őket nevelési elképzeléseinkről, módszereinkről, arról, hogyan kívánjuk a gyermekcsoport fejlesztését megvalósítani a nevelési célok elérése érdekében.

 

Célunk az óvodapedagógusok és a nevelőmunkát közvetlenül segítő dajkák munka-, és feladatkörének összehangolása, a pedagógia munka hatékonysága érdekében nevelőpartneri rangra emelésük.

 

A dajka kompetens szerepköri feladatai:

• Az óvoda óvó-védő funkciójának kiteljesítésében aktív szerepvállalás.

• Névre szóló munkaköri leírásokban foglaltak önálló, szakszerű alkalmazása, teljesítése.

• A gyermekekről kapott információk felettesei felé való továbbítása.

• A megszerzett ismeret és tudásanyag gyakorlati munkába való beépítése.

• Saját elfogadó, befogadó attitűd kiépítése.

• Lelki egészségének védelme.

• Az óvodapedagógus útmutatása alapján alkalmazza az egyéni bánásmód elvét és a differenciált módszereket.

• Segítse a gyermekek tevékenységét, de ne cselekedjen helyettük.

• Legyen igénye szakmai ismereteinek bővítésére.

 

Az óvoda minden dolgozójára nézve elvárás:

• empátia

• a különbözőségek elfogadása

• pedagógiai következetesség

• tolerancia

• feltétel nélküli gyermekszeretet

• természetes viselkedés

• kedvesség

• nyugalom és kiegyensúlyozottság

• optimizmus

• ösztönző erő

• kulturált kommunikáció

• segítő hozzá állás

 

A közösség tagjaként valamennyien vállaljunk felelősséget a közösen kitűzött célok és feladatok megvalósításáért. A szakmai munkában, munkatársi kapcsolatban, döntéshozatal előtt őszinte, nyílt véleménnyel segítsük a legjobb megoldás kialakítását.

Legyünk elkötelezettek a minőség iránt!

 

 

 

IX/1. AZ ÓVODAPEDAGÓGUSOK TOVÁBBKÉPZÉSI IRÁNYULTSÁGA

 

Cél: Továbbképzési rendszerünk olyan irányú működtetése, amely az országos továbbképzési rendszer által biztosított lehetőségekre, kötelezettségekre épül. Biztosítja az intézmény pedagógiai célkitűzéseinek elérését a munkatársak egyéni elképzeléseivel összhangban.

 

Feladat:

• Az óvodapedagógusok folyamatos szakmai fejlődésének segítése, tudásuk megerősítése, figyelembe véve a szervezet célkitűzéseit és az adott pedagógus érdeklődését.

• A továbbképzési tervben meghatározottakhoz való közelítés.

 

 

A különböző továbbképzéseken szerzett ismeretek és kompetenciák óvodán belül történő átadásának módszertana, eljárása

 

A továbbképzéseken tanultak továbbadása intézményünkben történhet:

• beszámoló formájában

• képzés anyagainak átadásával – átbeszélésével

• elektronikus módon (PPT)

• nevelőtestületi értekezleten

• alkalmazotti értekezleten

 

Az intézmény belső továbbképzési rendszere

 

Jogszabály szerinti értelmezésében a szakmai munkaközösségek megalakulásának nincsenek meg a feltételei óvodánkban, mivel nevelőtestületünk csupán négy főből áll.

Elkötelezettségünk okán ugyanakkor nem mondhatunk le a folyamatos szakmai megújulásról, a korszerű háttérismeretek megismeréséről, s a tudástartalmak megosztásáról.

Ennél fogva nevelőtestületünkre úgy tekintünk, mint egy olyan szakmai munkaközösségre, melynek lehetőségei létszámánál fogva korlátozottak, de feladat vállalásai, kompetenciái tekintetében messze túlmutat a hagyományos munkaközösségeken.

Elsősorban a gyakorlatban felmerült problémák és feladatok átbeszélése, megoldási módok keresése a cél, ezzel segítve egymás szakmai munkáját.

 

 

 

 

Belső továbbképzés célja:

• szakmai ismeretek frissítése, bővítése – egyes tudományterületek eredményeinek megismerése

• pedagógiai – pszichológiai – módszertani ismeretek megújítása

• új ismeretek és készségek elsajátítása

 

Belső szakmai továbbképzés módjai, lehetőségei:

• nyílt napok

• önképzés

• hospitálás

• előadás (külső szakember által – belső munkatárs által)

 

 

Óvodánkban kiemelt feladatunknak tekintjük, hogy a nevelőmunkát segítő dajkák is szakmai fejlesztésben részesüljenek, melyet nagyrészt belső továbbképzés keretében valósítunk meg, valamint biztosítjuk a részvételi lehetőséget az évenként megrendezésre kerülő országos dajka konferencián.

 

 

IX/2. AZ ÓVODA SZŰKEBB ÉS TÁGABB KÖRNYEZETE

 

Óvodánk részben rendelkezik a pedagógiai program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel, melyek hozzáférhetőek és biztonságosak a gyermekek számára.

Az alábbi eszközök szükségesek a nevelőmunka sikeres megvalósulásához:

• játékeszközök

• mozgásigényt – mozgásfejlődést segítő eszközök

• anyanyelvi nevelést fejlesztő eszközök

• természet megismerését segítő eszközök

• ábrázolás eszközei

• munka jellegű tevékenység eszközei

• udvari játék és mozgásfejlesztő eszközök

 

Ez utóbbi elszomorító hiányterülete intézményünk eszközkészletének. A régi, elavult udvari játékok eltávolítása óta nem sikerült új eszközök beszerzése oly módon, hogy minden gyermek számára biztosíthatnánk mozgásigénye kielégítését, mozgáskészsége fejlődését.

A folyamatos pótlásra keressük a lehetőségeket költségvetési forrásból, illetve pályázatokból.

 

A már meglévő eszközök folyamatos pótlása és korszerűsítése is szükséges. Elsősorban költségvetésből gazdálkodhatunk, de keressük az egyéb lehetőségeket is.

 

Óvodánk tágas udvarral, nagy fákkal árnyékolt, csendes környezetben, elsősorban mobil mozgásfejlesztő eszközökkel biztosítja a szabad mozgás lehetőségét.

 

Csoportszobáink esztétikusak, világosak, jól felszereltek. A nyugodt, szabad játék feltételeként sarkok, „kuckók” kerültek kialakításra. A játékeszközök, vizuális eszközök kellő számban állnak rendelkezésre. Berendezéseink anyaga, mérete, minősége, formája, színe a gyermekek jó közérzetét, a harmóniát, a nyugalmat, a komfortérzetet igyekszik szolgálni.

A csoportszobák hangulata, a dekoráció az ott dolgozó óvodapedagógusok és dajkák ízlését tükrözi.

 

A tágas, bordásfalakkal is felszerelt parkettás tornaszobánkat sajnos kisajátította az iskola.

Ehelyett az emeleten használunk egy 86 m²-es helyiséget a mindennapos mozgásra. A gipszkarton falakra nem lehet bordásfalakat felszerelni, a laminált parketta csúszik, így csupán kényszermegoldást jelent a kialakult helyzet. Ám óvónőink kreativitása, problémamegoldó képessége, és az egyéb eszközök (hengerek, labdák, tornaszőnyeg, padok, zsámoly, karikák) megfelelő száma folytán megoldott a gyermekek mozgásigényének kielégítése.

 

Az óvoda helyiségei, berendezési tárgyai a gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodnak.

A balesetvédelmi előírásoknak megfelelnek, a gyermekek számára hozzáférhető módon és biztonságukra figyelemmel vannak elhelyezve.

 

Logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba áll rendelkezésre az emeleten.

Óvodánk megfelelő munkakörnyezetet biztosít az itt dolgozóknak, valamint beszélgetésre alkalmas helyiséggel rendelkezünk a szülőkkel történő kapcsolattartás céljából.

 

A nevelőmunkát segítő eszközök számbavétele:

• Audiovizuális eszközök: minden csoportszobában CD lejátszós magnetofon, digitális fényképezőgép található. Projektor is rendelkezésére áll az óvodapedagógusoknak.

• Minden óvónő saját csoportszobájában is tudja használni laptopját az internet elérhetőség megoldottsága miatt.

• A gyermekek foglalkoztatását segíti a fénymásoló, a nyomtató engedélyezett használata.

 

 

A szakmai ismeretek használatát segítő eszközök:

• Az óvoda szakmai könyv ellátottsága megfelelő. Az éppen megjelenő, és munkánk szempontjából hasznosnak ítélt kiadványok beszerzése folyamatosan történik. Szakmai könyvtárunk minden óvónőnek és érdeklődőnek szabadon rendelkezésére áll.

• Elegendő szakfolyóirat áll rendelkezésre, a spektrum széleskörű: jogi ismereteket nyújtó és szakmai munkát segítő egyaránt megtalálható. Az érdeklődők számára szükség szerint, szabadon használható.

 

 

X. A PROGRAM NEVELÉSI FELADATRENDSZERE

 

X/1. EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM

 

„Az óvodai nevelés feladata az óvodás korú gyermekek testi és lelki szükségleteinek kielégítése.”

A kisgyermek alapvető szükségletei három körben fogalmazódnak meg:

• az egészséges életmód alakításában (szomatikus nevelés)

• a szocializáció megvalósításában és az érzelmi nevelésben (pszicho szociális fejlesztés)

• az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósításában (pszichikus fejlesztés)

 

A látszólag elhatárolt területek a valóságban egységet alkotnak, egymástól elválaszthatatlan tulajdonságokat és tevékenységeket takarnak.

Holisztikus egészségszemléletünk és óvodapedagógiai gyakorlatunk azt bizonyítja, hogy az értelmi fejlesztés és a szociális kapcsolattartás fejlesztése ugyancsak egészségvédő, nevezetesen minden óvónőnek lelki egészségvédő feladata.

 

 

Az egészség- és környezeti nevelés alapelvei

 

A gyermek testi-lelki szükségletének kielégítése biztosíthatja a kisgyermek egészséges fejlődését, a legteljesebb egészségi potenciáljának elérését, azaz lehetőséget arra, hogy a gyermek mindennapi élethelyzetei közül a legegészségesebbet válassza, és ezen képességeit kifejlessze.

Az egészségvédő potenciák fejlesztése megköveteli, hogy az óvodai nevelés segítse az egészséges életvitel iránti igény kifejlődését, az egészséges életmód választását, az egészséget károsító magatartások visszaszorítását.

Az egészségnevelés így válik az óvoda megalapozó jellegű immanens (minden nevelési mozzanatban jelenlévő) feladatává.

 

Az egészség – óvodás korban is – testi, lelki és szociális elégedettséget, harmóniát jelent. Az egészség megőrzésére irányuló gondozás a személyi- és környezeti higiéniát, valamint a lelki egészség gondozását is jelenti. A gondozás, mint az óvodai nevelés egyik alapvető tevékenysége, a kisgyermek olyan szükségleteit elégíti ki, amelyek elősegítik növekedését, fejlődését, hozzájárulnak egészsége megőrzéséhez, jó közérzetéhez, egészséges életmódjának alakulásához, és megteremtik a nevelési hatások kedvező érvényesülésének feltételeit.

 

Óvodai nevelésünk nagy hangsúlyt fektet a gyermekek személyes belső környezetére, testi, lelki, szociális egészségének gondozására, a környezettudatos magatartás megalapozásával az egészség fejlesztésére, védelmére.

 

Az egészség- és környezeti nevelés nagy jelentőséggel bír a kisgyermekek személyiségfejlesztésében. A mindennapos óvodai nevelés az egészséget, mint alapvető értéket állítja nevelési programjába, integráló tevékenységeiben biztosítja az esélyegyenlőséget, fejleszti és korrigálja az életmódbeli képességeket. Az egészség testi, lelki, társkapcsolati jellemzője megbonthatatlanul egybefonódik a személyiségfejlesztés feladatával, azaz annak védelme, fejlesztése nem önálló nevelési feladat.

 

Az egészség- és környezeti nevelés akkor hatékony, ha teljes körű. Teljes körű, ha áthatja az óvodai élet egészét:

• Az egészségfejlesztés és a környezeti nevelés kialakításában valamennyi óvodapedagógusnak és a pedagógiai munkát segítő dolgozónak kiemelt a felelőssége és a kötelessége.

• Az egészségnevelési és környezeti nevelés tevékenységei valamennyi gyermek aktív, cselekvő bevonásával valósulnak meg.

• Prioritást élvez az egészséges életmód, a testápolás, étkezés, öltözködés, pihenés, betegségmegelőzés, az egészségmegőrzés szokásainak alakítása és a környezettudatos magatartás belső igénnyé fejlesztése.

• Az egészségfejlesztés és a környezeti nevelés felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával történik.

• A tevékenységek megtervezésében, megvalósításában és értékelésében aktívan szerepet vállalnak a szülők, valamint az óvoda társadalmi környezetéhez tartozó szervezetek, intézmények.

 

Az egészségnevelési és környezeti nevelés célja

 

A gyermekek teljes körű egészségfejlesztésének – testi, lelki, értelmi, érzelmi és akarati tulajdonságainak – biztonságban és egészséges környezetben történő alakítása.

 

Az óvodapedagógus feladatai

• Az egészséget támogató, biztonságos, esztétikus környezet kialakítása és védelme.

• Környezettudatos magatartásformák fejlesztése.

• A helyes napirend és életrend kialakítására nevelés.

• Alapvető higiéniai normák megismertetése és azok betartására szoktatás.

• A komplex testi-lelki-szociális értékek védelmére nevelés.

• Ökológiailag fenntartható, egészséges élő és élettelen környezet kialakításának fejlesztése.

• Annak tudatosítása, hogy az egészségvédelem fontos és tenni kell érte.

• A gyermekek megismertetése a konfliktuskezelés, együttműködési készség, döntési képesség, érzelmi, indulati állapot, kapcsolati zavarok kezelésének, fejlesztésének lehetőségeivel, a kapcsolatteremtés és a drámajáték eszközeivel.

• Az anyag- és energiatakarékos óvodaüzemeltetés és a dolgozók példamutatása.

 

Az egészségnevelés és környezeti nevelés tartalma

• Az egészséges táplálkozás

• A mindennapos testnevelés, testmozgás

• A testi és lelki egészség fejlesztése

• A viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése

• A bántalmazás és az erőszak megelőzése

• A baleset megelőzés és elsősegélynyújtás

• A személyi higiéné

• A környezettudatos magatartás és viselkedés szokás- és normarendszerének kialakítása

 

Az egészségnevelési program megtervezése, értékelése

 

A program megvalósítását az garantálja, ha

• céljaiban konkrét, reális

• az életkori sajátosságokat figyelembe veszi

• a nevelőtestület és a segítő kapcsolatok szakemberei által elfogadott

• megvalósítási lépéseiben figyelembe veszi az adott lehetőségeket

• a feladatokat tagoltan rögzíti

• tartalmazza a módszertani elemeket

• a szükséges forrásokat meghatározza

• kijelöli a határidőket és megnevezi a felelősöket

 

Módszerek, eszközök az egészségnevelési és környezeti programok megvalósításához

• nevelőtestületi értekezlet

• óvodapedagógusok, segítők és külső szakemberek együttes képzése egészségfejlesztés témakörben

• szülői fórumok egészségfejlesztő, népegészségügyi szakember bevonásával

• környezetvédelmi tevékenység

• szűrővizsgálatok

• kirándulások, szabadidős-, sportprogramok szülőkkel is

• mérések

• szemétgyűjtés a szülők bevonásával

• közös programok az óvodai partnerek bevonásával

 

Az óvoda egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatai közül koordinált, mérhető, értékelhető módon a kondicionális képességek mérését tervezzük meg.

 

Kondicionális képességek mérése – Minifitt mérés

 

A minél tudatosabb és célzott fejlesztőmunka érdekében nem árt, ha tisztában vagyunk azzal, hogy a ránk bízott gyermekek testi képességei milyen szinten, milyen állapotban vannak.

Ezeket a képességeket az 5-6 éves korú gyermekeknél mérjük fel, mégpedig év elején (szeptember-október hónapban), mivel ekkor még elegendő idő áll rendelkezésre a korrigálásra.

A mérés eredményei olyan információkat jelentenek számunkra, melyek segítségével a csoportátlagtól nagyon nagy eltérést mutató gyermekekre felfigyelhetünk, észrevehetjük a hibákat, illetve egyértelmű jelzést kapunk arról, ha a csoport valamilyen területen lemaradást mutat.

Ennek alapján tudatosabban tervezhetjük a mozgásos tevékenységek anyagát.

 

Az eredmények nem publikusak! Nem jó, ha a szülők ezzel hasonlítgatnák egymáshoz gyermekeiket. A gyermekek közt igen nagy eltérések lehetnek, akár egy-két hónapos, születési, illetve az örökletes tulajdonságok miatt.

 

Mesébe ágyazott felmérés

Célszerű, ha egy mese keretébe foglaljuk bele a mérendő gyakorlatokat. A gyermekeknek 7 próbát kell kiállnia, hogy megfeleljenek a mesében kitalált feladatnak.

 

A mesék és a próbák teljesítése maga után von még egy-két feladatot számunkra, de ez akár segíthet egy másik tevékenység tartalmának megalkotásában, színesítésében.

• Együtt készíthetjük el a gyermekekkel pl. a méréshez használt eszközöket, melyek igazodnak a mese tartalmához (vizuális tevékenység).

• Megteremthetjük a hangulatot a történethez kapcsolható dalokkal, játékokkal, mondókákkal, versikékkel vagy éppen az eredeti történet elmesélésével (irodalom, ének tevékenység).

• Megtölthetjük matematikai tartalmakkal is, pl.:”Ki lépett le a pallóról többször, kevesebbszer, ugyanannyiszor? Melyik kezed volt a gyorsabb? Ki ugrott a legtávolabb?” stb.

 

A méréseket végezhetjük úgy, hogy kisebb csoportokat alkotva a gyermekekből, próbánként mérünk meg mindenkit.

Az is megoldható, hogy a mindennapos mozgások alkalmával, vagyis minden nap egy (esetleg két-két) mérést végzünk el mindenkivel.

 

A próbák:

• Egyensúly – statikus egyensúly mérése

• Kéz gyorsaság – mozdulat gyorsaság

• Hajlékonyság vizsgálat – a test hátsó részén lévő izmok nyújthatósága

• Helyből távolugrás – lábizmok gyorsereje

• Felülés – hasizom ereje

• Pillangó próba – hátizom ereje

• 4x4 m ingafutás – futási sebesség

 

Értékelés: A kiértékelés első lépése a mért eredmények pontértékké való átváltása.

A pontértékek egyértelmű, áttekinthető, bárki számára érthető, és nem utolsó sorban a mesejelleghez illeszkedő megjelenítése az óvodapedagógus kompetenciája.

 

 

 

A teljesült feladatok értékelése

• A PDCA-logika adaptálása az óvodai egészségfejlesztési és környezeti nevelési feladatok értékelésébe.

• Cél: a jól bevált eszközök, módszerek, programok fenntartása, a kevésbé beváltak javítása, esetleg elhagyása, illetve az igények figyelembe vételével újabbak beépítése, indítása.

 

Az egészségfejlesztési és környezeti nevelési programot a nevelőtestület a védőnő közreműködésével készíti el. Az egészség- és környezeti nevelés konkrét feladatait az óvodai nevelés különböző területeihez beépítettük, illetve az adott nevelési évben megvalósításra kerülő feladatokat, programokat az éves munkaterv tartalmazza.

 

 

Együttműködés az óvoda partnereivel

 

Az óvodának kiemelt az együttműködési kötelezettsége a gyermekjóléti szolgálattal, valamint a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal, így például:

• az egészségügyi szolgáltatást nyújtókkal (védőnő, háziorvos)

• a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatókkal (családsegítő szolgálat)

• a pedagógiai szakszolgálattal

 

Amennyiben a gyermekek veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudjuk megszüntetni, kapcsolatba kell lépni a gyermek- és ifjúságvédelmi szolgálattal, gyámhatósággal, amely javaslatot tesz további intézkedésekre.

 

Intézményi dokumentumok

 

Az intézmény dokumentumaiba be kell építeni az egészség-, és környezeti nevelési program elemeit.

 

 

 

 

X/2. AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA

 

Az egészséges életmódra nevelés célja:

• A gyermekek testi és lelki szükségleteinek kielégítése során az egészséges életvitelhez szükséges jártasságok, készségek formálása, testi, lelki képességeik fejlődésének támogatása.

 

Az óvodapedagógus feladatai:

• A gyermekek gondozása, testi, lelki szükségletük, mozgásigényük kielégítése, egészségük megóvása, ápolása.

• A testi fejlődés elősegítése.

• Az egészséges életmód, a testápolás, étkezés, öltözködés, pihenés és betegségmegelőzés, az egészségmegőrzés szokásainak alakítása, belső igénnyé fejlesztése.

• A gyermekek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges, nyugodt, biztonságos, balesetmentes környezet feltételeinek megteremtése, a környezet megóvására irányuló szokások alakítása, a környezettudatos magatartás alapozása.

• Rugalmas napirend kialakítása, a párhuzamos tevékenységek gyakorlásához elegendő idő, türelmes légkör biztosítása.

• A szokás-és normarendszer közös kialakítása, összehangolt munka, azonos norma a csoportban dolgozó óvodapedagógusok és a dajka között.

• A gyermekek saját személyével kapcsolatos gondozási, testi szükségleteik kielégítéséhez készségeik, képességeik fejlesztése, ezzel az iskolai beilleszkedés közvetett segítése.

• A gyermek önállósági törekvéseinek segítése, támogatása, a tevékenységek szóbeli megerősítése.

• A mozgásigény, fejlettség, terhelhetőség megismerése, fejlesztése – különösen a sajátos nevelési igényű és hátrányos helyzetű gyermekek esetében -, egészségügyi szűrővizsgálatok kezdeményezése, szükség esetén megfelelő szakember bevonása.

• A szülők egészségmegőrző, betegségmegelőző szokásainak megismerése, befolyásolása (szociokulturális háttér, gondozási szokások).

• Az egészségügyi szolgálattal együttműködve a teljes körű egészségfejlesztés kiépítése, és annak működtetése.

• Szociális hátrányok enyhítése egyéni higiénés problémák megoldásával.

 

AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSÁNAK TARTALMA

 

X/2.1. GONDOZÁS

 

A testi, lelki, szellemi egészség egyik alapvető feltétele a gyermek testi komfortérzetének biztosítása, a gyermeki szükségletek kielégítése.

Értjük ezt arra, hogy az egész nap folyamán a szükségletek kielégítettsége hozza meg a gyermek testi komfortérzetét, s ezáltal a testi komfortérzet hatni képes a lelki komfortérzetére is. Így válik a testi szükségletek kielégítése az inspiráló pedagógiai légkör egyik alapvetően fontos feltételévé.

 

A megvalósítás mindig az egyes gyermekben fellépő igényekhez igazodik, mintegy előre vetítve azok kielégítésének sajátos, egyedi, differenciált módon történő módozatát.

 

Természetes, hogy az óvodába lépő gyermek szükségletei más színezetűek, esetleg más dominanciájúak, mint például az iskolába lépőké, vagy a családi környezetben nevelődőké, vagy akár a felnőttek szükségletei. Ugyanakkor reá jellemző módon valamilyen szükségletrendszert minden gyermek hozott magával a családi környezetből is.

 

Elsősorban alapvető testi szükségleteinek kielégítése jelent számára biztonságot úgy, ahogy azt már megszokta, hiszen ő ebben a tekintetben, sok esetben szinte teljes mértékben kiszolgáltatott. Kiszolgáltatott azért, mert önmaga nem képes még minden esetben kielégíteni szükségleteit. Nem képes önállóan éhségét csillapítani, tisztálkodását, pihenését stb. önnönmaga számára biztosítani, és ráadásul lehet, hogy az óvodában másképp végzik a gyermekek.

 

Gyakori az olyan gyermek, aki még felismerni sem képes ezen alapvető szükségleteit. Ám, ha ezek kielégítést nyernek, akkor megnyílik annak lehetősége, hogy jelentkezzenek más, magasabb rendű szükséglet iránti igények is. Így pl. érdekes tevékenységek felé válik nyitottá, vagy társat keres egy játékeszközzel való játékhoz.

 

Továbbá biztonságot és a védettség érzését is megéli azzal, ha a viszonylagos állandóság megléte, a rendszeresen egymást követő, de rugalmas napirend is biztosított számára. Azonban, ha a gyermek pl. éhes – vagyis alapvető szükséglete hiányt szenved – akkor addig nem fog jelentkezni a tevékenység iránti vágy, vagy a benne való aktív részvétel igénye sem, amíg a hiányállapot fennáll.

 

Az alábbi, táblázatba foglalt területek kifejtése ezt kívánja hangsúlyozni, és szemléletessé tenni.

 

 

Területek Jogok, igények	Megvalósítás lehetőségei	Szervezési feladatok objektív feltételek: hely, idő, eszköz   szubjektív feltételek: légkör, élmények, minták, személyi feltételek, módszerek, stb.	A szükségletek kielégítése során beépülő értékek, szokások
Táplálkozás   „ A gyermeknek kiegyensúlyozott táplálkozásra van szüksége.”   Igény szerint:   - annyit és akkor ehet, amikor éhes, amennyit kíván   - annyit és akkor ihat, amikor szomjas, amennyit kíván	- zsúrkocsi, tálca, tányérok a szokott helyen   - Étel, ital biztosítása (vaj, lekvár, méz, tea…) igény szerint, és kis porciókban is   - Folyamatos a reggeli (8.00 – 9.00 óra között igény szerint   - ebéd és uzsonna adott időben, lehetőleg várakozási idő nélkül - evőeszközök használata - szokásrend ésszerű és belátáson alapul - Kínálás, udvariasság - igény szerinti mennyiség	- utánozható minták (kenyér megkenése, önkiszolgálás, segítségadás) - reggeli igénye: ki, mikor éhes, evett-e és mikor, megéhezett-e - óvónő, dajka szemlélete családiasságra törekvő, és együttműködésüknek látható jelei vannak - étkezés légköre vidám, nincs erőltetés   - evőeszköz: használatát próbálhatja aszerint, ahogy késztetést érez a kipróbálásra (kés, villa) erőltetés nélkül - megkóstolásra ösztönzés - az asztaltársaság baráti légköre (halk beszélgetés, barát mellett ülés, önkiszolgálás, segítés igény szerint)	Az egészséges életmód, mint érték beépülése és szokásainak alakítása az igények, hiányérzetek, szükségletek kielégülésének folyamatában történik.   Így: környezet rendje, esztétikus terítés, az asztalnál való viselkedés, csukott szájjal rágás, teli szájjal nem beszélünk, eszközök használata, az önkiszolgálás, a társak iránti udvariasság, a segítőkészség, a példamutatás, a szorgalom.
Tisztálkodás   - WC-használat szükség szerint, amikor szükségét érzi   - Kézmosás igény szerint…   - szájöblítéstől a fogmosásig a próbálkozásra bíztatás	- a WC-használat intimitásának biztosítása elkülöníthetőséggel - tumultus elkerülése az igény szerinti használattal - tapasztalatcsere a csoportok között - fésülködés, fogmosás önállóság biztosítása - ruha rendezettsége a gyermek vágyait figyelembe véve önkiszolgálással - WC-használatra késztetés alkalmai: reggeli érkezéskor, udvari levegőzés előtt és után, testmozgás előtt, lefekvés előtt, hazamenetel előtt	- berendezés és eszközök célszerű elrendezése (folyékony szappan, fésű, tükör, papír kéztörlő, körömkefe, WC-papír - elegendő WC-papír (nagyság és réteg) - bizalom a gyermekben (egyedül kimehet, szól, ha készen van) - önállóság kipróbálása, egymásnak segítés - balesetmentesség, feltörlés igény és vállalás szerint - felelősök vállalással	Az egészséges életmód, mint érték beépülése és szokásainak alakítása az igények, hiányérzetek, szükségletek kielégülésének folyamatában történik.   - tisztaságérzet, rendezett, ápolt külső, higiénia szokásai - esztétikus megjelenésre törekvés - a környezet esztétikuma - az egészségesség érzése, komfortérzet tudatosul
Pihenés, alvás   A gyermeknek szüksége van arra, hogy saját ritmusának megfelelően éljen és pihenjen.   - alvásigényének megfelelő ideig aludhat, pihenhet	reggel, ha álmos, biztosítani a lefekvés lehetőségét   délután tovább alhat, ha lehet, önmagától ébredhessen   a nem alvók toleranciája	- békés, nyugodt, csendes, otthonos légkör megteremtése: szellőztetés, WC-használat, illó olajok, sötétítés, mese, álomba dúdoló, jó éjt puszi (ahol zaklatott és parancsoló a légkör, ott rendre nem alszanak a gyermekek) - bevihetnek alvókákat, cumit… - hely, ágyak elhelyezése - csend, gyermekek toleranciája minta alapján - barátja mellett fekhet - óvodapedagógus mintája, elalvás körülményei, alvás alatti jelenléte, segítésre kész állapota (felriadás, „baleset” esetén) - nagyobbak, kevesebbet alvók szokásainak kialakítása - folyamatos ébredés - tovább alvók keltegetése simogatással	Az egészséges életmód, mint érték beépülése és szokásainak alakítása az igények, hiányérzetek, szükségletek kielégülésének folyamatában történik.   Így: - empátia, tolerancia, önuralom a társak és a barátok igényei iránt, alvási szokások, környezet rendje, önmaga egyre pontosabb megismerése, önkiszolgálása
Mozgásigény   mozgásigényének megfelelően mozoghat	- napirendben meghatározott helyen és időben testmozgás - életritmusnak megfelelően, a mindennapos mozgás alkalmával - elegendő mozgási lehetőségek a csoportszobában - udvari mozgás, levegőzés - kirándulás, séta	- gyermekismeret – gyermeki igények - udvari spontán és tervezett, irányított mozgásos játékok - mozgásfejlesztő eszközök biztosítása a csoportszobában (trambulin, füles labda stb.) - tornaszoba időbeosztása - mozgásos játékok kezdeményezése csoportszobában, udvaron - séta vonzó céllal, vagy csak nézelődve, ráérősen - szánkózó hely, csúszkálási lehetőség, bicikli - kerti munkák lehetősége - óvodapedagógus és a dajka példája	Az egészséges életmód, mint érték beépülése és szokásainak alakítása az igények, hiányérzetek, szükségletek kielégülésének folyamatában történik.   Így: - saját igényének, képességeinek, korlátainak megismerése - önfegyelem, a kielégítettség érzésének tudatosítása - mozgás megszeretése - edzés, testi képességek fejlődése - kitartás, nehézségek leküzdése - eszközhasználat helyessége - kiélheti mozgáskedvét, másoknak is szervezhet - kisebbek iránti tolerancia, mozgások megmutatása, példamutatás stb.

 

 

Az óvodás gyermek testi szükségleteinek kielégítése mind az óvodapedagógus, mind a dajka feladata. Ezért tisztában kell lennünk azzal, hogy:

• A fellépő testi igények, szükségletek a gyermek viselkedéséből kikövetkeztethetőek, így tetten érhetők.

• Eleinte a gyermek általában nincs tisztában ezekkel a fellépő testi szükségletekkel, és azzal sem, hogy mely érzések milyen szükséglete megjelenését éreztetik vele, csak diszkomfort érzete jelzi számára és az óvodapedagógus számára is. A későbbiekben azonban a jelzések tudatosulnak a gyermekben.

• Kielégítettség esetén állapotában kedvező változás következik be: megnyugvás, nyitottság, érdeklődés stb.

• A gondozási tevékenységek kiemelt jelentőségűek a gyermekekkel történő kapcsolatépítés, önállóságuk fejlődésének elősegítése céljából.

• Ezekben a szituációkban fontos az óvónő-gyermek, a dajka-gyermek közötti bensőséges, meghitt, megértő viszony, a természetes testközelség megléte, az óvoda dolgozóinak modellértékű kommunikációja, bánásmódja.

• E dolgoknak kiemelt jelentősége van az óvodát kezdő gyermekek tekintetében, a befogadás időszakában, a minél nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb szokáskialakítás érdekében.

• Az önkiszolgáló feladatok elvégzése a tevékenységek többszöri gyakorlását teszi lehetővé, alakítja a gyermek énképét, segíti önállóvá válásukat.

• A tevékenységekben a felnőtt – óvónő, dajka, szülő – a gyermek egyéni fejlettségéhez igazodva adjon segítséget, és tanítsa, gyakoroltassa a napi élethez szükséges szokásokat, melyek egy része az óvodáskor végére szükségletté válhat.

• A napi életritmus megtervezésénél a gondozásra elegendő időt kell biztosítani, arra, hogy mindez nyugodt, kiegyensúlyozott, türelmes légkörben valósulhasson meg. Így nyílik lehetőség a gondozási teendők kultúrtartalmának közvetítésére is (pl. igényükké váljanak a testi és egészségügyi szokások, a tiszta, esztétikus, rendezett megjelenés és környezet, kulturált étkezés.)

 

Az iskolakezdéshez elengedhetetlen, hogy a saját személyükkel kapcsolatos gondozási, testi szükségleteik kielégítéséhez szükséges készségek, képességek kialakuljanak, mindezeket a feladatokat önállóan végezzék.

 

A testápolás, öltözködés, étkezés szokásrendszere

 

Az önálló testápolás, öltözködés, étkezés szervezettségét az óvodába lépés első pillanatától igyekszünk biztosítani.

 

3-4 éves korban:

Segítséggel, egyéni eltéréseknek megfelelően végezzék a maguk körül adódó testápolási, öltözködési, étkezési önkiszolgáló teendőket.

 

A segítségadás folyamatos közös tevékenységet, szóbeli magyarázatot jelent.

 

4-5 éves korban:

Kis segítséggel – egyéni eltérésüknek megfelelően – végezzék a maguk körül adódó testápolási, öltözködési, étkezési önkiszolgáló teendőket.

 

A kis segítségadás: A tevékenység szóbeli magyarázattal történő bemutatását, az önállóság egyre erőteljesebb ösztönzését jelenti.

 

A szokás- és normarendszer az önállósági foknak megfelelően új kultúrtartalmakkal bővül (pl. megbízatás).

 

5-7 éves korban:

Önállóan végezzék a személyükkel kapcsolatos tisztálkodási, öltözködési, étkezési teendőket, szükség szerinti segítségadással.

 

A szükség szerinti segítségadás: Folyamatos figyelemmel kísérést, elakadás esetén azonnali segítséget jelent.

 

A szokás-, és normarendszer kiteljesedik, az önállóság mértékének megfelelően bővül.

 

A gyermekekkel foglalkozó felnőttek (óvodapedagógusok és dajkák) feladatai a helyzet javításáért:

• Törekedjünk a család és az óvoda gondozási szokásainak összehangolására, a családok szokásainak befolyásolására.

• A védőnővel kötött együttműködés keretében történjenek meg a rendszeres szűrővizsgálatok, a szülők kapjanak rendszeresen tájékoztatást a higiénés problémákról, azok megoldási módjairól.

• Ösztönözzük a szülőket arra, hogy rétegesen öltöztessék gyermekeiket.

• Elvárjuk biztonságos, kényelmes cipő használatát a mozgásos tevékenységek végzéséhez.

• A családsegítő szolgálattal együttműködve gondoskodjunk ruha-, és cipő pótlásáról azon gyermekeknek, akik rászorulnak.

• Fordítsunk kiemelt figyelmet a kulturált étkezés szokásainak megismertetésére, és azok következetes betartására (csendes beszélgetés, teli szájjal nem beszélünk, csukott szájjal rágás, evőeszközök helyes használata, példamutatás, társunkra odafigyelés).

• Kedveltessünk meg új ízeket. A gyermeket – táplálkozási szokásait tiszteletben tartva – ösztönözzük, de nem kényszerítjük az eddig ismeretlen ételek elfogadására.

• Az étrend megismertetésével közvetve segítjük a családok korszerűbb táplálkozási szokásainak alakítását.

• Az egészséges táplálkozásra nevelés érdekében kapcsoljunk be a napi programba alternatív egészségfejlesztő programot (pl. projektek), teremtsünk játékos alkalmakat arra, hogy a gyermekek maguk is részesei legyenek egyszerűbb ételek elkészítésének (pl. saláta készítése, tízórai összeállítása).

• Orvosi előírás alapján liszt, tej, tojás és egyéb érzékenység esetén a gyermekek részére biztosítsunk egészségi állapotuknak megfelelő élelmet.

• Fordítsunk fokozott figyelmet a környezetvédelemhez kapcsolódó szokások alakítására, és azok következetes betartására, (csapok elzárása, folyékony szappan használata, levegő minősége a foglalkoztatókban, közvetlen környezetünk tisztán tartása…)

• Egészségprogram ismertetése a szülők körében, kiemelten az egészségmegőrzés, táplálkozás, praktikus öltözködés témakörében.

 

 

X/2.2. MOZGÁSTEVÉKENYSÉG

 

Mozgás: A kisgyermek alapvető, természetes tevékenysége. A mozgás során fejlődik „ÉN” tudatuk, szociális énjük, valamint a fizikai aktivitás előkészíti a szellemi aktivitást.

 

Magába foglalja:

• a gyermek természetes mozgásigényének kielégítését

• a gyermek egészségének, testi épségének védelmét, óvását, megőrzését, testének edzését

 

A gyermekekkel foglalkozó felnőttek (óvodapedagógusok és dajkák) feladatai a helyzet javításáért:

• A gyermekek természetes mozgásigényét sokféle szabad és célirányos mozgástevékenységgel elégítsük ki.

• Naponta kapjanak szerepet a mozgásfejlesztés spontán és tervszerű formái, melyeket ideális, jó levegőjű, tiszta, biztonságos környezetben végezzünk.

• A különböző mozgásformák sokszori gyakorlásával, a mozgásokhoz kapcsolódó szabályok megtanulásával elérhetjük, hogy egyre biztonságosabban használják a szereket, eszközöket, egyre jobban eligazodnak a térben, ezáltal a baleseteket is megelőzhetjük.

• A rendszeres, örömteli mozgással szoktassuk a gyermekeket az egészséges életvitel kialakítására, mintát adva ezzel a szülőknek is.

• Szervezzünk –a lehetőségekhez, igényekhez mérten – a szülőkkel közös mozgásos programot, sportvetélkedőt.

• Biztosítsunk mozgásfejlesztő szereket a csoportszobában is, hogy szükségletüknek megfelelően bármikor hozzá juthassanak a gyermekek.

• Prioritást biztosítunk a mozgást, finommotorikát fejlesztő játékoknak. Szervezzünk olyan tevékenységeket, ahol a szem-kéz, szem-láb koordináció fejlődik. Alkalmazzuk az egyéni eltérésekre épülő differenciált fejlesztést.

• Szervesen építsük be a mozgásos tevékenységekbe a valamennyiünk által végezhető, speciális hatású, játékos, prevenciós gyakorlatokat (testtartást javító, lúdtalp korrekciós).

• Mindennap biztosítsuk az edzési lehetőséget a gyermekek számára. A gyermekek ellenálló képességét legjobban a szabadban tartózkodás biztosítja, ezért fontos a mindennapos aktív levegőzés.

• Gondolkodjunk el – csoportunk életkori sajátosságait figyelembe véve – a napi kocogás megszervezésének lehetőségeiről. A felnőttekkel végzett rendszeres ovikörök futása ösztönzőleg hatna gyermekeinkre, ezen felül fokozzák a szív jó vérellátását, a rugalmasságot. állóképességet.

• Edzési lehetőség a kerékpározás, rollerezés, a téli időszakban a szánkózás, csúszkálás. Teremtsünk lehetőségeket e mozgásformák gyakorlására.

 

Megszívlelendő tanácsok a mozgásos tevékenységekkel kapcsolatban:

 

Amit NEM!!!

• szigorú rend, rendgyakorlatok

• mozgásmegvonással büntetés

 

Nem tiltott, de módjával, és mértékkel alkalmazzuk a következő játékokat, mivel esélyegyenlőség helyett kedvtelenséget, lemorzsolódást eredményez, annak kedvez, aki jó képességű:

• kiesős játékok

• versenyjátékok

• kidobós játékok

• mindenki egyszerre ugyanazt!

 

Amit igen!!!

• választási lehetőségek – öndifferenciálás

• sok játék, mindig legyen

• mozgás egyéni tempóban

• versengés helyett próbálkozások

• utasítás helyett feltételes mód, lehetőségek elmondása

• hibajavítás helyett megerősítés, elismerés, dicséret…

• gyermekek ötleteit bevonni

• meseszerűség, szerepek (pl.: kalózok, delfinek, pókháló szövés, katonásdi, királylány kiszabadítása, három próbatétel…)

• udvari kezdeményezések: mozgásos játékok, mászások, dalos játékok

• csoportszobában mozgásigény kielégítésére szolgáló eszközök

 

 

 

 

 

 

 

X/2.3. A MENTÁLIS EGÉSZSÉG

 

A mentális egészség a WHO meghatározása szerint:

„ A jóllét olyan foka, amelyen az egyén megvalósítja képességeit, meg tud küzdeni az élet mindennapos nehézségeivel, eredménnyel és gyümölcsözően képes dolgozni, valamint hozzá tud járulni saját közösségéhez.”

 

„ Az ember mentális állapotát több összetevő, így a biológiai (genetikai, nemi), egyéni (személyes tapasztalatok), családi és szociális (társadalmi támogatás), illetve gazdasági és környezeti (társadalmi helyzet és életkörülmények) szempontok határozzák meg.”

(Zöld Könyv – Brüsszel, 2005.)

 

„ A lelki egészség legfontosabb alapjai az egyén önelfogadása, önbizalma, valamint a mások irányában való hasonló elfogadás és bizalom. Ezen attitűdök meghatározzák, hogyan észleli az egyén a különböző helyzeteket, és jellemző viselkedésjegyek kialakulásához vezetnek.”

(Gyarmathy Éva)

 

 

Az énkép jelentősége

 

Az eredményes és örömteli élet egyik kritériuma az, hogy az életünk során felmerülő helyzeteket jól kezeljük, helyes döntéseket hozzunk. Az viszont. hogy milyennek látunk egy helyzetet vagy annak kapcsán az esélyeinket, milyen döntéseket hozunk, milyen lépéseket teszünk, alapvetően attól függ, hogy milyennek látjuk önmagunkat. Az önmagunkról kialakított kép, vélemény, elképzelés azt jelenti, hogy milyennek látjuk magunkat általában vagy az adott pillanatban, élethelyzetben. Az énkép sok kis képkockából, mint például a külső és belső tulajdonságok, és az ehhez való viszonyunkból áll össze.

Egészséges énképről akkor beszélhetünk, ha önmagunkat objektíven tudjuk megítélni, és el tudjuk fogadni. Ez az alapja annak, hogy egészséges önbizalmunk legyen, hogy tudjunk hinni magunkban és abban, hogy lehetünk eredményesek és bo

Oldal: ITT és MOST Pedagógiai Program
Szentpéterúri Mazsola Ovi és Bölcsi - © 2008 - 2024 - szentpeteruriovi.hupont.hu

A HuPont.hu az ingyen weblap készítés központja, és talán a legjobb. Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat